Ilyenekbe botlik az ember, ha nem figyel. Tardos Gergely az OTP-től tavaly a forinterősödés mögött a Balassa–Samuelson-hatást látta kibontakozni:
Közismert a Balassa–Samuelson-hatás – magyarázta a Tőzsdefórum kérdésére az OTP elemzési központjának szakértője –, ami azt jelenti: a felzárkózó országokban a termelékenység javulása eltérően sebességgel megy végbe a gazdaság egyes ágazataiban. A külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeknél a termelékenység javulása nagyobb, ami nagyobb nominális bérnövekedést tesz lehetővé. A béremelkedés azonban átgyűrűzik azokba az ágazatokba is, ahol a termelékenység nem növekedett. Mint mondta, az ebből fakadó reálfelértékelődést el lehet érni magas inflációs különbözettel, de erősödő nominális árfolyammal is.
Az elmúlt időszakban Magyarország a térségben egyedüliként az előbbi mellett döntött, míg a régió többi országa a másik utat választotta. Így történt, hogy miközben nálunk a sáv fogta a forintot, a szolgáltatási szektor ár- és bérfelzárkózása az exportorientált feldolgozóiparhoz folyamatosan gerjesztette az inflációt. Miközben a régió többi országában hagyták felértékelődni a devizát.
Az ecoline.hun van egy egy-másfél hónappal későbbi, július 4-ei interjú is. A hosszú távú prognózis a forint fokozatos felértékelődése. Ha nincs, ami lett, talán tényleg így alakult volna:
[É]rdemes hangsúlyozni, hogy a szlovák és a cseh kamat- és hozamszint lényegében az eurózóna szintjén van, ezt a szintet Magyarország a következő években nagy valószínűséggel nem fogja tudni elérni, hiszen a gazdaságpolitika hitelességét elég erősen megtépázta a 2002–2006-os időszak. Ezzel együtt, ha a jegybank hiteles lesz és kitartó, és a föntebb említett „átállás” sikerének első jelei mutatkoznak, akkor akár jelentősen is csökkenhetnek az állampapírpiaci hozamok. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a külső környezet ne romoljon tovább, és ne csökkenjen tovább a befektetők kockázatvállalási hajlandósága.
[…]
Az, hogy ennyire „eldurrant” a forint az elmúlt hetekben, az elsősorban a sáveltörlésnek, a kamatemeléseknek és nem utolsósorban az egyensúlyi mutatók erőteljes javulásának köszönhető. Mi úgy véljük, hogy a jelenlegi 235-240 forint/eurós árfolyam semmiképpen sem nevezhető irreálisan erősnek. Ezért azt valószínűsítjük, hogy erről a szintről indulhat el a föntebb tárgyalt nominális felértékelődés, melynek keretében a következő években évi 1,5-2 százalékkal erősödhet a forint az euróval szemben.
Utolsó kommentek