HTML

Spektátor

Országlátás sok szemszögből.

Kontakt

A szerzői kollektíva e-mailben a következő címen érhető el: spektator@googlegroups.com.

Utolsó kommentek

  • magyaroknyulai: SÜN? (2009.04.08. 19:53) A konyhapolitológus elemez
  • Bockó: Egyetértek veled. Szívesen beszélgetnék erről egy fideszes politikussal 8 sör után. Azt hiszem, h... (2009.04.08. 18:22) A konyhapolitológus elemez
  • oakeshott: Bokros Lajos for President!! Csatlakozzatok: www.facebook.com/group.php?gid=69179962305#/group.p... (2009.03.09. 17:52) A kapitalizmus halála
  • BeVi@Ózd (törölt): Minden tiszteletem Sólyom úré. Mindig a helyes utat jelöli ki célnak. A politikusok és mi is megfo... (2009.03.01. 07:57) Sólyom a cigányság integrációjáról
  • : Hát igen, ilyenkor jut eszembe az "átkos" rendszer, amit szocializmusnak hivtak. A vége felé már o... (2009.02.27. 08:34) Egy divat születése
  • Utolsó 20

gazdaság – politika – kultúra

2008.11.17. 23:12 Bertrand Russell

Gondolatok az oktatásról II. – A kétszintű érettségi csapdájában

Címkék: oktatás

A korábbiakban rámutattam, hogy a felsőoktatási intézményekre nehezedő anyagi teher miképpen járul hozzá a „tömegoktatásnak” nevezhető torz helyzet súlyosbodásához. Ezúttal arra térnék ki, hogy az anyagi megfontolásokon túl miféle elvi gátakat emel a nemrégiben bevezetett kétszintű érettségi a zökkenőmentesen működő felsőoktatás megvalósulása elé.

A 2004/2005-ös tanévben bevezetett kétszintű érettségi rendszert rengeteg kritika érte már bevezetése előtt is; a kritikák elsősorban a bevezetés megalapozatlanságát (hiszen nem felmenő rendszerben vezették be) és az új rendszer által előírt ún. kompetenciaközpontú „tudást” érintették. Azonban ezek a kritikák nem vagy csak alig érintették az újfajta érettségi gondolati magvát.

Az eredeti elgondolás szerint a közép- és emeltszintű érettségik rendszere megfelelően képes lett volna a hirtelenjében megszüntetett felsőoktatási felvételik szűrő-szerepét átvenni, amennyiben az emelt szinten a korábbi felvételiztetési gyakorlathoz hasonló mennyiségű és minőségű ismeretet kérték volna számon. Csakhogy a középfokú oktatás kompetenciaközpontú kimeneti követelményei átszabták az emelt szintű érettségik tartalmát is, így azokban nem alakult ki a középszintű tananyaghoz képest minőségi változás. Éppen ezért nem vált a felsőoktatási intézmények erős érdekévé az, hogy a felveendő diákokat a letett érettségijük szintje szerint szelektálják, mert az emelt szint nem biztosított olyan szakismereti többlettudást, amelyet az egyes szakok bemenet szempontjából egyébként feltételeznének. Ráadásul az oktatási vezetés a felsőoktatási intézmények belátására bízta, hogy kötelezővé teszik-e adott szakokra való jelentkezéskor az emelt szintű érettségit. Ezzel két szinten is öngólt lőtt magának a kétszintű érettségi, hiszen egyrészről a forrásmaximalizálás miatt továbbra sem áll érdekében a felsőoktatási intézményeknek a hallgatók tudásalapú szűrése, így nem fogják önszántukból a jelentkezés feltételévé tenni adott szaktárgyakból az emelt szintű érettségit, másrészről azzal, hogy nem tették központilag kötelezővé az emelt szintet, elismerték, hogy az nem látja el a rendszerből kiiktatott felvételi szerepét, vagyis alapvetően alkalmatlan az eredeti célok megvalósítására.

A kétszintű érettségi másik neuralgikus pontja a pontozás. Ezt már önmagában az a szembeötlő tény is igazolná, miszerint mindössze két év után gyökeresen megváltoztatták az eredeti pontozási rendszert. Kár lenne azt ehelyütt alaposabban taglalni, hogy mekkora bizonytalanságot szül önmagában egy ilyen lépés, hogy a kiszámíthatóságot, a jogbiztonságot és az oktatási kormányzatba vetett bizalmat mennyiben veszélyezteti egy ilyen sebtében meghozott döntés. Inkább arra mutatnék rá, hogy ez a változtatás (amelyben 480 pontra módosították az eredeti 140 pontos rendszert) egyáltalán nem érintette a kétszintű érettségi által okozott koncepcionális problémák központi magvát. Hiszen az alapelv továbbra is ugyanaz: például egy magasabb szintű képzést nyújtó gimnázium diákja hozott pontjai ugyanannyit érnek, mint egy kevésbé koncentrált munkát végző szakközépiskolában tanuló diák pontjai, vagyis aránytalan előnybe kerülhetnek mások rovására azok, akiknek a pontszámítás során a hozott pontokból, az érettségi tárgyakból és az ún. felvételi tárgyakból alakul ki a felvételi eredményük. Az ily módon számszerűsített tudás ugyanis nem számít értéktartó valutának, nem lehet intézmény és intézmény között transzferálni. Mindemellett a felvételi tárgyak követelményrendszere egyáltalán nem idomul az egyes szakok bemeneti követelményeihez, nem korrelál egy felvételi tárgyból tett érettségi az adott szak által megkövetelt alapfokú szakmai tudással.  Ebből következően a pontrendszer nem képes arra a szelekcióra, amire korábban képes volt a felvételi. Az egyetemek és főiskolák arra kényszerülnek, hogy a már felvett hallgatókat szelektálja a minőség megőrzése érdekében, vagyis „visszamenőlegesen” fog felvételiztetni a képzésbe beépített különféle fékező tárgyak révén. Persze, ezt is csak bizonyos mértékig teheti meg, ha nem akar teljesen elszegényedni és visszafejlődni a hallgatói normatívákból befolyt bevételektől való eleséstől. Tehát ezen intézmények elemi érdekévé válik a jól jövedelmező, de középszerű hallgatók megtartása.

Azt látjuk, hogy az emelt szintű érettségi gyakorlatilag semmire sem jó, hiszen elenyésző pluszpontot lehet érte kapni, ráadásul egyáltalán nem feltétele a bekerülésnek. Nem is lehet addig, amíg lényegileg ugyanolyan követelményeken alapul, mint a középszintű és addig sem, amíg a pontrendszer pusztán kumulatív és nincs benne átgondolt koncepció a súlyozásra, vagyis arra, hogy adott szakhoz adott szaktantárgyakban elért emelt szintű eredmények súlyozottan vetessenek figyelembe. Mindemellett nem elégíti ki a felsőoktatási intézmények azon jogos igényét sem, hogy a bekerülő diákok irányzott tudására biztosítékul szolgáljon, ezért minden diák, mint afféle zsákbamacska kerül az adott intézményhez.

Erre az ugyancsak káros és torz jelenségre meglátásom szerint a kétszintű érettségi átalakítása lenne az orvosság. Nem lehet szó eltörlésről, mert az tovább növelné a már amúgy is nagyfokú bizonytalanságot. Ehelyett e kényszerpályán belül kellene megtenni a szükséges lépéseket, kialakítva a kétközpontú érettségit, mégpedig a következők szerint:

  1. A kétszintű érettségi felépítését szemléletében kell megváltoztatni. A középfokú érettségi maradjon továbbra is kompetenciaalapú és a klasszikus érettségi szerepét töltse be. Ugyanakkor az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de azon túlmenően közelítsen az egyetemek és főiskolák feltételezett bemeneti elvárásaihoz, a lexikális és szakmai tudásanyag kéressék benne számon.
  2. Az emelt szintű érettséginek önmagában kell ellátnia a felvételi szerepét, ezért az egyetemi és főiskolai szakokra való jelentkezés feltételévé kell tenni azt.
  3. A felsőoktatási intézmények hatáskörébe kerüljön az emelt szintű érettségi tartalmának meghatározása (esetleg lebonyolítása is); határozzák meg az emelt szintet területenként, tárgyanként, tagolt követelményekkel.

Mindezen változtatások persze feltételezik a középfokú oktatás bizonyos fokú átszervezését is, amennyiben az emelt szintre való felkészítésnek külön tanórákon kellene zajlania, az érettségi éve előtt minimum második tanévtől. Ez nem okozhat nagyobb problémát, beleszámítana a rendes tanórákba; a befuccsolt fakultációk gyakorlati alapon való újraélesztése lenne ez tulajdonképpen.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://spektator.blog.hu/api/trackback/id/tr13774661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csavarhúzós 2008.11.18. 20:11:08

Az 1. pontot nem értem, de lehet hogy tantárgyfüggő. "a lexikális és szakmai tudásanyag kéressen benne számon" - ezt azt jelenti, hogy most nem?

"nem korrelál egy felvételi tárgyból tett érettségi az adott szak által megkövetelt alapfokú szakmai tudással. " - szerintem meg korrelál, és amennyiben nem, az nem a kompetencia alapú érettségi hibája. Hanem természettudományi tárgyaknál például leginkább az óraszám 2/3-ra kurtítása Pokorni alatt. Nyilvánvaló hogy 66%-os óraszám mellett, szélesebb populációnak (azaz átlagosan roszabb képességű diákoknak) nem lehet ugyanazt megtanítani, mint amit nekünk annakidején tanítottak. Szerintem a kompetencia alapú számonkérés jó, előremutató, de nyilván a fizikatudása nem lesz tőle magasabb szintű. Az a 100% óraszámtól lenne az.

"középfokú oktatás kompetenciaközpontú kimeneti követelményei átszabták az emelt szintű érettségik tartalmát is, így azokban nem alakult ki a középszintű tananyaghoz képest minőségi változás."
-Hát ez eléggé definíció kérdése (mi számít minőségi változásnak, ugye), de ha konkrétan nézzük, számomra korrektnek tűnik a helyzet. Infprmatikába meg fizikába látok bele jobban. Informatikában a fő különbség, hogy
középszinten nincs algoritmizálás (programozás), emelt szinten meg van. Ez szerintem minőségi változás, más "agy" kell a középszint, mint az emelt szint sikeres teljesítéséhez. Fizikában a középszinten csak teszt van és egyszerűbb számítási példák, az emelt szinten pedig a számítások bonyolultabbak, nem csak az adekvát képlet megkeresését és behelyettesítést igényelik, hanem összetett problémamegoldást (felesleges adatok ignorálása, a folyamat kvalitatív elképzelése a kvantitatív megoldás előtt, stb.). Ezen felül van még esszé rész is.
Meg kell mondanom, hogy az én egykori "központi" érettségi-felvételimhez képest jelentős különbséget nem érzékelek. Tehát hogy tőlünk a tárgyi tudást várták volna, most meg a "kompetenciát" várják. Ezek csak szavak. Mi is használhattuk írásbelin a függvénytáblázatot , abban benne volt minden képlet ("tárgyi tudás"), csak a példamegoldási kompetenciánkat mérték. Szóbeli akkor is volt (mármint az egyetemen), most is van, ahol bizony előkerül a tárgyi tudás is.
Változás azért van, az esszékérdésekben és a szóbelin is nagyobb hangsúlyt kap az alkalmazható tudás, ami szerintem üdvözlendő pozitív változás.

>Az emelt szintű érettséginek önmagában kell ellátnia a felvételi szerepét, ezért az egyetemi és főiskolai szakokra való jelentkezés feltételévé kell tenni azt.
-Teljes mértékben egyetértek.

>3. A felsőoktatási intézmények hatáskörébe kerüljön az emelt szintű érettségi tartalmának meghatározása (esetleg lebonyolítása is)
-Ezzel meg egyáltalán nem. Az egyetem által tartott szóbeli pont a fejkvóta-finanszírozás miatt könnyen "felvételi elbeszélgetéssé" fajulhat. Az érettségi tartalmának pedig mindenképpen az oktatott tananyagon kell alapulnia. Azt jónak tartanám, hogy térjünk vissza a régi óraszámokhoz, de azt nem, hogy az egyetemek a régi követelményeket állítják, miközben mi 66%-os óraszámmal nem tudjuk azt megtanítani. (és akkor marad a magánóra a fieztőképeseknek - ez tanárként nem érintene annyira rosszul, de mint állampolgár nem helyeslem)

Akit érdekel, egy link a fizika kétszintű érettségi előkészítő munkálatairól:
www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Uj_Erettsegi-09_Bankuti_fizikaerettsegi

Csavarhúzós 2008.11.18. 20:30:08

>Az ily módon számszerűsített tudás ugyanis nem számít értéktartó valutának, nem lehet intézmény és intézmény között transzferálni.
-Ez az összes korábbi rendszerben így volt, Kádár alatt sem volt jobb :-) A szerzett pontok duplázása pedig ma is működik, és ez abszolút iskolafüggetlen.

>amíg a pontrendszer pusztán kumulatív és nincs benne átgondolt koncepció a súlyozásra, vagyis arra, hogy adott szakhoz adott szaktantárgyakban elért emelt szintű eredmények súlyozottan vetessenek figyelembe.
-Hát tudommal (bár bevallom nem követem az egyre bonyolódó szisztéma változásait) a pontszám jelentős része eleve a felvételi tárgyak eredménye, azaz 200 pontot a két felvételi-érettségi tárgy határoz meg. A maradék 200 pontból mimumum 100-at (de duplázás esetén 200-at) szintén az érettségi határoz meg, amiben benne van a fenti felvételi tárgy ismételten. Ez azért jelentős súlybeli többlet....
Ehhez jön max. 80 többletpont az emelt szintért.
süti beállítások módosítása