HTML

Spektátor

Országlátás sok szemszögből.

Kontakt

A szerzői kollektíva e-mailben a következő címen érhető el: spektator@googlegroups.com.

Utolsó kommentek

  • magyaroknyulai: SÜN? (2009.04.08. 19:53) A konyhapolitológus elemez
  • Bockó: Egyetértek veled. Szívesen beszélgetnék erről egy fideszes politikussal 8 sör után. Azt hiszem, h... (2009.04.08. 18:22) A konyhapolitológus elemez
  • oakeshott: Bokros Lajos for President!! Csatlakozzatok: www.facebook.com/group.php?gid=69179962305#/group.p... (2009.03.09. 17:52) A kapitalizmus halála
  • BeVi@Ózd (törölt): Minden tiszteletem Sólyom úré. Mindig a helyes utat jelöli ki célnak. A politikusok és mi is megfo... (2009.03.01. 07:57) Sólyom a cigányság integrációjáról
  • janos551: Hát igen, ilyenkor jut eszembe az "átkos" rendszer, amit szocializmusnak hivtak. A vége felé már o... (2009.02.27. 08:34) Egy divat születése
  • Utolsó 20

gazdaság – politika – kultúra

2009.03.04. 13:18 cerasus s.

Török Gábor a Reformszövetség fogadtatásáról

Címkék: politika társadalom recesszió

Folytatódik a régi nóta: tudjuk, de nem merjük. Hogy miért nem? Hát ezért:

A Spanyolországot a 70-es évek végén új pályára állító Moncloa-paktum vagy az ír gazdasági csodát később megalapozó, a nyolcvanas években született nemzeti megállapodás (National Programme for Recovery) mögött ott álltak a munkavállalók is, hangsúlyozta Török Gábor arra a kérdésre, hogy miért nincs esély válsághelyzetben egy átfogó gazdasági megállapodásra itthon is. Márpedig miközben korábban mindig arra számítottunk, hogy a politika egyszer majdcsak nekiáll cselekedni a szakadék szélén, most úgy tűnik, nem érzik a kényszert, megy tovább a „szokásos üzletmenet”, innováció nélküli látszatpolitika folyik. Aminek legfontosabb közönsége az a munkavállalói réteg, mely irtózik a nagyobb megszorításoktól.

Hiába látja és érzi mindenki, aki nem teljesen inkompetens a témában, hogy ami most van, az tarthatatlan, ha a közalkalmazottak irdatlan tömegei vonulnak utcára a teljesítmény alapján nem differenciált, alanyi jogon járó bónuszuk megkurtítása miatt, ha a 3%-os visszaesés, a kongó kasszák és a szószerint darabjaira hulló járműpark évében a BKV szakszervezetei továbbra is 7-8%-os béremelést követelnek, ha a legnagyobb ellenzéki pártnak is már hónapok óta csak annyira futja, hogy ne az emberekkel fizettessék meg, stb.

Pedig ahogyan ezt a szocializmust erővel nevelték belénk a nagy társadalmi kísérlet bő negyven esztendője alatt, úgy kellene megkísérelnünk megszabadulni is ettől a csökevénytől, ami mostmár nem csak nevetségessé, hanem pénzügyileg-gazdaságilag kilátástalanná is teszi azt a fenekünkkel alaposan kikoptatott helyet, amit lassan legalább egy évtizede melegítünk. Ady szerint nekünk Mohács kell. Kérdés, hogy nem volt-e túlságosan is bizakodó.

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://spektator.blog.hu/api/trackback/id/tr20979851

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kötöttségek nélkül 2009.03.06. 10:21:43

Egy egyszerű javaslat...Elég sok mindenki egyetért abban (legfőképp a hozzáértők), hogy a Reformszövetség javaslatai többet segítenének az országnak, mint Gyurcsány jó irányba tett, de apró, túl óvatos lépései. Sőt vannak, aki szerint még a Reformszövetsé…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.