HTML

Spektátor

Országlátás sok szemszögből.

Kontakt

A szerzői kollektíva e-mailben a következő címen érhető el: spektator@googlegroups.com.

Utolsó kommentek

  • magyaroknyulai: SÜN? (2009.04.08. 19:53) A konyhapolitológus elemez
  • Bockó: Egyetértek veled. Szívesen beszélgetnék erről egy fideszes politikussal 8 sör után. Azt hiszem, h... (2009.04.08. 18:22) A konyhapolitológus elemez
  • oakeshott: Bokros Lajos for President!! Csatlakozzatok: www.facebook.com/group.php?gid=69179962305#/group.p... (2009.03.09. 17:52) A kapitalizmus halála
  • BeVi@Ózd (törölt): Minden tiszteletem Sólyom úré. Mindig a helyes utat jelöli ki célnak. A politikusok és mi is megfo... (2009.03.01. 07:57) Sólyom a cigányság integrációjáról
  • janos551: Hát igen, ilyenkor jut eszembe az "átkos" rendszer, amit szocializmusnak hivtak. A vége felé már o... (2009.02.27. 08:34) Egy divat születése
  • Utolsó 20

gazdaság – politika – kultúra

2008.12.16. 18:11 cerasus s.

Szlovák szerencse

Címkék: gazdaság hitelválság

Terjedelmes cikk a szlovák gazdaságpolitika múltjáról és jelenéről.

Az ezredfordulón 11,8 százalékkal csúcsot döntő szlovák GDP-arányos államháztartási hiány a kiigazítás hatására aztán apadni kezdett, 2001-ben már csak 6,5 százalék volt, 2003-ban pedig 3 százalék alá sikerült levinni ezt a mutatót. A kilencvenes évek végén bekövetkezett költségvetési kiigazítások hatására kiábrándítóan alacsony, 1 százalék alatti gazdasági növekedést produkáló szlovák gazdaság 2003-ban már 4,7 százalékos növekedést ért el.

A mi helyzetünk nagyon hasonló. 2006-ban az akkori gazdaságpolitika folytatódásával 12%-os hiányt jeleztek előre, és ez volt az a pont, ahol már a szocialisták pohara is betelt. Ennek a helyzetnek a rendkívüliségét jelzi, hogy a nadrágszíj összehúzásához politikailag még egy őszödi beszéd kiszivárogtatására is szükség volt, ennek minden rizikójával. Mikor a szlovákok kerültek ide, elkezdtek hiányt csökkenteni. Elkezdtünk mi is. A szlovákoknál ettől padlót fogott a növekedés. Padlót fogott nálunk is. Aztán ahogy magához tért a gazdaság, elkezdtek kiadást csökkenteni (de dulván). Valamicskét csökkentettünk volna mi is, de nekünk nem jött össze. Pedig 4%-os növekedést ígértek 2010 környékére nekünk is. Mi a különbség?

Hát egyrészt az, hogy nálunk az állam továbbra is évről évre a GDP felében mártózik, és komoly tervek ennek a csökkentésére nem voltak soha. Lehet, hogy azért, mert a kormány buta, de az események azt is megmutatták, hogy nálunk politikailag sem lehet keresztülvinni ilyesmit, mert nem akarja az istenadta nép. Nem is az a baj, hogy aki ezt meglépi, a következő választást elbukja. A gond az, hogy rögtön visszacsinálják. A 300 forintos vizitdíj, amit a betegfogadás ezernyi számszerűsíthető és pénzben nem kifejezhető költségének a csillapítására vezettek be, két tollvonással vonattatott vissza. A maximum évi 150 ezer forintos tandíj, ami egy hallgató kb. másfél-kétmillió forintos képzési költségeinek egészen elenyésző része, és a költségtérítéses képzések díjának is legfeljebb a fele, ugyanilyen könyörtelenül lett kicsinálva. Magyarországon túl jó a képviselete a tökéletlen informáltságnak.

A másik különbség már inkább szerencse kérdése. Szlovákia egy európai növekedési ciklusra szedte össze magát. Magyarország éppen ekkor élte a legféktelenebb éveit. Mire pedig sikerült kiigazítanunk, azon kapjuk magunkat, hogy mindenki, akire gazdaságilag támaszkodunk, zsugorodik.

Na, ezért nem fogunk 4%-kal növekedni még egy darabig.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://spektator.blog.hu/api/trackback/id/tr57826634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.